2014_03_gyor_43

A Dunántúl egyik legjelentősebb ipari és kulturális központja a Rába partján fekvő Győr. Az ókorban egy Arrabona nevű római település állt ezen a helyen. A Kisalföld keleti részében lévő település három folyó, a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca fekszik, ezért a „folyók városának” is szokták nevezni. Fejlődésében meghatározó volt Bécs és Pozsony közelsége. A város igen régóta vallási központ is, püspökségét még Szent István uralkodása alatt alapították.

A megyeszékhelyként is funkcionáló város komoly ipari központtá nőtte ki magát az elmúlt évtizedekben. Korábban a Rába gyára, napjainkban pedig az AUDI jelenti a győri nehézipart.

A település központja nagyobb részben barokk kori házakból áll. Hangulatos utcái napjainkban már csak a gyalogosok által bejárható sétálóutcák. Igen jelentős épület a Győri Városháza. Győr egyházi épületei közül kiemelést érdemel a Karmeliták temploma és rendháza, a Nagyboldogasszony székesegyház (bazilika), a bencések Loyolai Ignác temploma, valamint az egykori zsinagóga, mely napjainkban a Vasilescu-gyűjtemény otthona.

Győrben számos szálloda várja a vendégeket, köztük olyan egyediek is, mint az egykori rendházból kialakított Klastrom Hotel. A városban sok múzeum, koncertterem és fürdő is segíti az aktív kikapcsolódást. Győrnek van állatkertje, modern futballstadionja és a településhez közeli Péren egy nemzetközi repülőtere.

A település a következő nagyobb részekből áll: Adyváros, Belváros, Újváros, Gyárváros, Győrszentiván, Gyirmót, Jancsifalu, Bácsa, Kismegyer, Likócs, Marcalváros, Ménfőcsanak, Nádorváros, Pinnyéd, Révfalu, Sárás, Szabadhegy, Sziget, Szitásdomb

Kapcsolódó oldalak:
A település weboldala
Győr a wikipédián
Pár archív légikép