nyitólap | en | de | fr | es | pt | it | ru

Üzenet írása a szerkesztőnek ezzel a képpel kapcsolatban.

Név:


E-mail:


Üzenet szövege:


Ellenörző kód: Kérjük írja be a két szám összegét! 31 + 31


Küldje al a fenti képet ismerősének!

Név:


Feladó e-mail címe:


Címzett e-mail címe:


Üzenet szövege:


Ellenörző kód: Kérjük írja be a két szám összegét! 31 + 31



További képek a településről:













2015_06_szentgotthard_5

Légifotó azonosító: 2015_06_szentgotthard_5

Megye: Vas megye
Település: Szentgotthárd

Feltöltve: 2015-06-23 16:45:19

Kapcsolódó oldalak:
A település weboldala
Szentgotthárd a wikipédián

A legnyugatibb magyar város, közel tízezer lakóval, Vas megye déli csücskében, az osztrák, magyar, szlovén hármas államhatár közvetlen közelében. Elhelyezkedéséből és történelmi múltjából következően mindhárom nemzet hagyományait és kultúráját őrzi. III. Béla király 1183-ban telepített ide ciszterci szerzeteseket, akik meghonosították a majoros típusú mezőgazdaságot, és Szent Gotthárd püspök tiszteletére monostort építettek. Innen ered a város neve. A szerzetesek mellett a Széchy, Zrínyi és Batthyány-családoknak volt itt birtoka. 1556-ban Széchy Zsuzsa elzavarta a cisztereket, monostoruk 1556-ban megsemmisült. Történelmének kiemelkedő eseménye volt az 1664-es csata, melyben Montecuccoli seregeinek sikerült a Bécs felé tartó törököket legyőzni. Az eredetileg jellegzetes szórvány település, várossá alakulása a 18. században kezdődött. 1873-ban a grázi vasútvonal kiépülése nagy volumenű iparosítást ¬¬- dohánygyár, játékgyár, óragyár, selyemgyár, kaszagyár –indított el, amihez infrastrukturális fejlődés is csatlakozott. Korábban visszatértek a ciszterek, ekkor építették a mai városkép-városközpont meghatározó épületeit. Közöttük a az 1740-es kolostorból átalakított városházát, a mögötte álló, barokk Nagyboldogasszony templomot. Közelében van a város főtere, a Széll Kálmán tér a 18-19. századi lakóépületekkel és a közepén álló III. Béla szoborral. A város színházát az 1676-77-ben eredetileg templomnak készült, majd 1787és 90 között magtárként szolgáló épületből alakították ki, 1980 után. Építészeti érdekességek a Rába-híd, a városkapu, a St. Gotthard Spa§Welness , a temetőkápolna vagy az 1996 óta meglévő Brenner kápolna. Városi rangot 1983-ban kapott. Látványos természeti környezetének elemei; a déli határában kezdődő Őrségi Nemzeti Park, a Rába és a Lapincs folyók völgye, a horgászok, fürdőzők és kirándulók által kedvelt Hársas-tó, a gazdag vadállományú környező erdők és a Vendvidék közelsége idegenforgalmilag fokozottan vonzó területté teszi.

Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió