sojtor_22

Kapcsolódó oldalak:
A település weboldala
Söjtör a wikipédián
Pár archív légikép

1500 lakosú község Zalaegerszeg és Nagykanizsa között, a Zalai dombságban. Területe ősidők óta lakott volt, ezt számos régészeti lelet – a rézkortól a római-korig - igazolja. 1100 körül már lehetett temploma is, bár első írásos említését II. András Hahót (Hoholt) lovagnak szóló 1214-beli adományleve őrzi. A következő századokban neve számos alakban – Sehtur, Sehtyer, Süttör, Solytér, stb. – fordult elő. A török pusztítás után területét számos nemesi család – Mátray, Patay, Séllyei, Sümeghy, Hertelendy, Festetics, Deák – birtokolta. Megjelenésüktől számítható a település komolyabb fejlődése. Közülük a Festeticsek 1820 körül építették a klasszicista kastélyt, mely ma iskolaként szolgál. A település legfőbb idegenforgalmi vonzerejét a Deák-kultusz jelenti. 1875-ben itt született a „haza bölcse”, az 1770 körül, eredetileg laktanyának épült, de a család által kúriának átépített, emeletes házban, ami festett falaival a 19. századi zalai köznemesség életmódjának ma is hű tükre. Körötte szép, gondozott park található. A kultusz másik helye a számos borpincével bíró söjtöri szőlőhegyen lévő Deák-kút és környéke, ahol a kiegyezés atyja sokszor megfordult. A 14. századi, elpusztult temploma helyén 1756-ban emeltek újat, melyet egy tűzvész után 1830-ban ismét meg kellett építeni. Oltárképét Dorffmeister István festette.