szekszard_murexin_5

Neves borvidékünk központja, harminchárom ezer lakosú megyei jogú város és járási székhely. Négyezer ötszáz borpincéje és kiemelkedően nagyszámú köztéri szobra, szép középületei révén Pécs mellett Dél-Magyarország egyik vonzó turisztikai célpontja. A római korban a limes része volt. Bencés apátságát, s egyben későbbi sírhelyét 1061-ben Béla király alapította. 1485-ben már évi öt vásár megtartására jogosult mezőváros volt. A török korban a budai vilajethez tartozott. Mai arculatát a 19. században nyerte el. Ekkorra lassan összeolvadó német és magyar származású lakosságának máig fő bevételi forrása a szőlő és a bor, valamint az erre és a kulturális értékekre is épülő idegenforgalom. Központjában, a Béla téren látható Közép-Európa legnagyobb egyhajós, copf stílusú temploma, melyet tekintélyes régi középületek - Régi Megyeháza (udvarán az apátság romjai),  Törvényszéki Palota, Városháza, Plébánia - vesznek körül. Vonzó kulturális célpont a Babits Mihály szülőházából kialakított Emlékmúzeum, az Angusz-ház, melyben Liszt Ferenc is megfordult és a Wosinsky Mór Megyei Múzeum impozáns épülettömbje. Itt működik hazánk egyetlen német nyelvű színháza, az egykori zsinagóga ma kiállítások és koncertek otthona. A látnivalókat jól szervezett fesztiválok és bornapok teszik még vonzóbbá. A város és környékének panorámája - melynek egyik nevezetessége a Gemenci Erdő - a komoly plasztikai értékű Kilátóról tárul az idelátogatók elé.

Kapcsolódó oldalak:
A település weboldala
Szekszárd a wikipédián
Pár archív légikép