Csongrád

A városi ranggal felruházott Csongrád a Nagyalföld déli részén fekszik. A település a Tisza és a Hármas-Körös összefolyásánál alakult ki. Az erre a vidékre jellemző egykori tanyavilág emlékeként a város körül még ma is számos ilyen jellegű ingatlan veszi körül.

A város mai területén a honfoglalás korában egy földvár állt, majd Szent István idején lett a kialakuló Csongrád vármegye központja. A városi rangot a 15. században nyerte el. A ma is álló Szent Rókus templomot az 1720-as években emelték, míg a település Fő terén - a Városháza épületével szemben - álló Nagyboldogasszony templomot 1769-ben adták át. (A katolikus templomok mellett a településen református templom is áll.)

A település központi terének tekinthető Kossuth téren áll a magyarországi szecesszió egyik szép példája, a Batsányi János Gimnázium - egykori polgári fiúiskola - épülete. A Kossuth térhez csatlakozó Szentháromság teret tekinthetjük Csongrád pihenő és sétáló részének, melynek parkosított részén számos szobor tekinthető meg. A város történetét, az egykori itt élők mindennapjait a Tari László Múzeum, a helytörténeti gyűjtemény és Csongrádi Tájház mutatja be. A napos időjárásnak köszönhetően Csongrád környezetében jelentős szőlőtermő terület van.

Kapcsolódó oldalak:
A település weboldala
Csongrád a wikipédián
Pár archív légikép