Dorog

Kapcsolódó oldalak:
A település weboldala
Dorog a wikipédián
Pár archív légikép

A Pilis és a Gerecse között a Dorogi-medence bejáratánál fekvő, közel 12 ezres lakosságú, folyamatosan megújuló iparváros. Területén már az új-kőkortól éltek, a 4. században erre vezetett az Aquincumot (Óbuda) Brigetióval (Szőny) összekötő római hadiút, melynek nyomvonalát ma a 10. számú főút követi. Az oklevelekben 1181-től Durugh néven említett falu, a királyi Esztergom védelmét élvezte és az udvari szakácsok lakóhelye volt. A tatár majd a török hadak dúlásai nyomán elnéptelenedett. Újkori története az 1700 után betelepített svábokkal kezdődött. A 18. század közepétől már forgalmas postakocsi állomása volt. A fellendülést az 1845-ben megindult barnakőszén bányászat indította el, 1911-ben már Dorog volt a szénmedence központja. A 20-30-as években alakult ki jellegzetes városképe melyet napjainkra az 1960-90 között megépült lakótelepek és középületek egészítenek ki. A bányászat a hatvanas évektől lassan visszafejlődött, és helyére lépett a könnyűipar, építőipar, vegyipar, a működő hőerőmű és a korszerű veszélyes hulladékégető. Sport-és kulturális élete is színvonalas. A hagyományos Bányásznap mellett nemzetközi jelentőségű rendezvényei az Európa Nap és a Párbeszéd Napja.