Fertőrákos

Kapcsolódó oldalak:
A település weboldala
Fertőrákos a wikipédián
Pár archív légikép

A Győr-Moson-Sopron megyei Fertő-vidék leismertebb és legjelentősebb, gazdag történelmi múltú települése, a Rák-patak szakadékos völgyében. Szép természeti környezetben fekszik az egyetlen magyar falu, melyet városfal vesz körül, tele van műemlék épületekkel, sőt még püspöki palotája is van. Mindezek révén a világörökség része. Német neve Kroisbach. A római kor óta lakott, híres kőfejtőjének mészkövét akkor kezdték bányászni. A honfoglalás után a győri püspökség birtoka lett. Racus néven 1199-ben fordult elő oklevélben, 1241-ben említették első templomát, 1311-ben pedig püspöki palotájának lerombolását. Védelméről két vár gondoskodott, az első 1371-ben, a Macskakő 1443-ban épült. Az elsőt az idő, az utóbbit Mátyás király 1464-ben rombolta le.1582-ben vásártartási joggal mezővárosi rangot kapott, városfalai is akkor épültek. 1683-ban a törökök felégették, lakóit megölték vagy elhurcolták. A 18. század elején németekkel telepítették újra. Fejlődését a gyakori tűzvészek mellett, 1712-ben a pestis, 1832-ben a kolerajárvány lassította. Kőbányája 1860-tól az első világháborúig osztrák tulajdonban működött. 1906 óta hívják Fertőrákosnak. Német lakóit 1945 után kitelepítették, helyükre szlovákiai magyarokat költöztettek. Mai két és fél ezres lakosságának megélhetését az idegenforgalom, a kisipar és a szolgáltatás, a szőlő-és zöldségtermesztés mellett a soproni munkavállalás biztosítja. Turisztikai értékei között a legismertebb és leglátogatottabb a kőfejtő, melynek lajtamészkő falai az egykori Pannon-tenger növény és állatvilágának maradványait őrzik. 1970 óta barlangszínház is működik benne. Legnagyobb épületegyüttese az önálló, egyemeletes rokokó homlokzatú, háromszög oromzatos Püspöki palota. Dísztermét és kápolnáját barokk falképek, két szobáját rokokó stukkók díszítik. A többször átépített, hányatott sorsú épület ma állami tulajdonban van. Különleges látványosság még a középkori városfal maradványa és a pellengér, a püspöki napórás vízimalom, és a számos vallási tárgyú szoborkompozíció. A közelmúlt történelmét idézi fel az idelátogatók számára a Vasfüggöny Múzeum, a kitelepítettek emlékműve és a Páneurópai piknik emlékszobor.