Hajdúböszörmény

A Nyírség és a Hajdúság találkozásánál fekvő, az őskor óta lakott, ma harminc ezres település a Hajdúság legnagyobb városa. Hozzátartozó településrészek: Bodaszőlő, Pród, Rét, Telekföld, Vid és Zelemér. Nevét lakóiról - az 1609-ben Báthory Gábor által idetelepített hajdúkról és a korábban, már a honfoglaló magyarsággal együtt érkezett böszörményekről - kapta. Oklevél 1248-ban Nagyböszörményként említi, a 15. században már virágzó mezőváros volt, mely napjainkig megtartotta középkorban kialakult gyűrűs városszerkezetét, központjában az egykori erődített templommal. Ennek romjain áll a többször átépített, barokk kazettás mennyezetű református templom. A kertségi részekből a 18. században lakónegyedek lettek. Főterének arculata - melyen 1865. óta áll a város gimnáziumának romantikus stílusú épülete és a későbbi eklektikus városháza is - a 19. század során formálódott. Templomai közül a paraszt barokk katolikus 1860 körül, a görög katolikus 1893-ban, a Kálvin téri másik református a 19. század végén, míg zsinagógája 1863-ban épült. Legrégibb építészeti emléke a késő gótikus Zeleméri csonkatorony. A város környékén látnivalókban gazdag természetvédelmi területek találhatók. A kertségi részekből a 18. században lakónegyedek lettek.

Kapcsolódó oldalak:
A település weboldala
Hajdúböszörmény a wikipédián
Pár archív légikép