Pölöske

Kapcsolódó oldalak:
A pölöskei-tó weboldala
Pölöske a wikipédián
Pár archív légikép

Nyugat Zalában, a megyeszékhelytől délre, a Letenyei dombságon, a Szévíz-csatorna völgyében fekvő, közel ezerfős település. Területén korábbi idők – bronzkor, római kor – régészeti emlékeit is megtalálták, de valójában Árpád-kori alapítású, eredetileg magyarok lakta község. Tatárjárás után épült vára hosszú ideig védte a települést. Oklevelek többféle névalakban – 1234-ban Pyliske, 1318-ban Pyliskeszeg, 1323-ban Pyleske, 1335-ben Peleske, 1513-ban Peleske – említették. Utóbbiban szerepelt ferences kolostora is. Ekkor már mezővárosi rangra emelkedett és egyben vámszedőhely volt. A török alatt elpusztult és elnéptelenedett. Újratelepítése 1725-ben történt. Birtokosai között a Hahót és az Ördög-családok mellett a legjelentősebbek a Széchenyiek voltak. A legnagyobb magyar először 16 évesen, majd a szabadságharc bukása után időzött hosszabban az itt álló családi lakban. A mezőgazdaságból és tőzegbányászatból élő lakosságot 1805-ben tűzvész, fél évszázaddal később a tűz mellett a pestis is pusztította. Vonzó természeti értékei a település közelében álló erdő és a horgászok körében igen népszerű, 146 hektár területű, halban gazdag Pölöskei-tó. Országszerte ismert és kedvelt termékei a pölöskei gyümölcsszörpök.