Ságvár

Kapcsolódó oldalak:
A település weboldala
Ságvár a wikipédián
Pár további légikép

A Siófokhoz közel fekvő közel kétezer lakosú község területe ősidők óta lakott hely volt, amit kőkorszaki, bronz-és rézkori régészeti emlékek bizonyítanak. A kelták Triccienának nevezték, az őket követő rómaiak az erre haladó utak védelmére erődöt emeltek itt, mely a 4. században leégett. A honfoglalás korától Ság néven ismerték, 1211-ben már így szerepelt a tihanyi apátság egyik jegyzékében és hosszú ideig egyházi birtok maradt. A 14. században honosodott meg a környéken a szőlőtermesztés és az azóta is jelentős borászat. Mai neve 1460-ban fordult elő először oklevélben, Sagwar formában. A törökdúlás után a megmaradt és betelepített lakosság áttért a református hitre és sorozatos templomépítésbe kezdett. Első templomukat 1646-ban emelték, majd ezt követték az új és átépített egyházi épületek 1715, 1746, 1814-ben, a ma látható templom 1819-ben készült el. A kisebbségben maradt római katolikusok temploma a 18. század közepén, 1756-ban épült. Az egyházi épületek és a Ságvári szőlőhegyen található pincék, a nevezetes Lyukas-domb és a löszdomboknál található Betyár-barlang turisztikai vonzereje mellett, a település mai legfontosabb gazdasági potenciálját a területére eső Siófok-Ságvár-Kiliti reptér működése jelenti.