Sárbogárd

Közép-Dunántúl legnagyobb területű települése a Mezőföld közepén, a 63-as úton található, 1986 óta városi rangot viselő Sárbogárd. A lösztalaj miatt jó adottságokkal rendelkező Bogárd falut már 1323-tól említik az oklevelek.

1855-ben már mezőváros, mely fokozatosan több település egyesüléséből alakult ki. A 19. században híres iparosai, elsősorban bútorkészítő mesterei voltak. Ma fontos vasúti csomópont és egyben a régió jelentős mezőgazdasági központja a helyi feldolgozóipart ellátó gabona-, kukorica, cukorrépa-, és napraforgó termesztéssel és állattenyésztéssel. A virágzó sportélettel bíró tizenkétezres lélekszámú város idegenforgalma elhanyagolható, bár a határában található bronzkori földvár, a belső rész tucatnyi - főként barokk - temploma, tájháza és a közelben lévő - jó horgászati és vadászati lehetőségeket nyújtó - Rétszilasi-halastavak Természetvédelmi Terület maradandó élményeket kínál.

Kapcsolódó oldalak:
A település weboldala
Sárbogárd a wikipédián  
Pár archív légikép