Sopron

A leghűségesebb magyar város (Civitas Fidelissima), a kékfrankos fővárosa, a római kori Scrabantia, az Ikva-patak völgyében, a Soproni hegység lábánál fekszik. Hazánk egyik leglátogatottabb turistacélpontja. Azzá teszi gyönyörű fekvése, kitűnő levegője, a történelmi emlékekben és műemlékekben gazdag városképe és a pincéiben megtalálható nemes vörösborok kínálata. Vára és neve 12. századi, utóbbit Suprun nevű ispánjáról kapta. 1277-től szabad királyi város, a török időkben országgyűlések színhelye volt. Ma is vonzó barokk hangulata az Esterházy-palotákkal és a polgárházakkal együtt az 1767-es tűzvészt követően alakult ki. 1753-ban Brennbergbányán nyílt meg hazánk első kőszénbányája, s 1890-től itt működött az első vidéki távbeszélőközpont. 1919-ben települt ide a Selmecbányai Akadémia, melynek erdőmérnöki kara ma a Nyugat-magyarországi Egyetem része. A város ünnepét, az 1921-ben Magyarországhoz való tartozásról szóló népszavazás emlékére évente, december 14-én tartják. Híres és népszerű üdülőterülete az egykori íjászokról elnevezett Lővérek dombvidéke.

Kapcsolódó oldalak:
A település weboldala
Sopron a wikipédián  
Pár archív légikép