Szerencs

A honfoglaló Ond vezér egykori táborhelye, később a Hegyvidék kapujaként, majd a hazai csokoládégyártás fellegváraként ismert, szép fekvésű, gazdag történelmi múltú, napjainkban tízezres lakosságú kisváros. Jó adottságai és a környék neves borai révén, már 1490-ban mezőváros. 1583-tól volt a Rákóczi-család birtoka. 1605-ben, a várban, illetve a református templomban választották fejedelemmé Bocskai Istvánt, de élete során II. Rákóczi Ferenc is sokszor tartózkodott itt. Gazdasági fejlődését az 1889-ben létesült legnagyobb akkori, európai cukorgyár, majd az 1930-ban megnyílt, máig működő csokoládégyár alapozta meg. A cukorgyárat 2008-ban zárták be, jelentőségét napjainkban emlékpark őrzi. A hatvanas években újabb ipari üzemek (kenyérgyár, gépgyár) biztosították a fejlődés folyamatosságát. 1984-ben Szerencs újra városi rangra emelkedett. Ma a városba érkező turistákat a Világörökség kapuzat két tornya fogadja. A jó borok mellett fő turisztikai vonzereje, legismertebb és leglátogatottabb épülete a Zempléni Múzeumnak is otthont nyújtó Rákóczi-vár. Legrégibb egyházi épülete a gótikus tornyú, református templom (1321). A barokk stílusú római (1742) és a görög katolikus (1797) templom mellett vonzó látványosság a 2002-ben épült modern katolikus templom is. 2007-ben modernizált, népszerű városi fürdője az 1890-es évek óta működik.

Kapcsolódó oldalak:
A település weboldala
Szerencs a wikipédián
Pár archív légikép