Szob

A Börzsöny lábánál, a Duna és az Ipoly torkolatában fekvő kisváros kedvelt kirándulóhely és egyben forgalmas határátkelő Szlovákia és Magyarország között. Római kori őrtornya bizonyítja, hogy előnyös adottságú földrajzi ponton alakult ki. A legenda szerint itt úsztattak át a folyón a honfoglaló magyarok. A települést írásos formában, 1280-ban említik először. A török pusztításig különböző jogokat élvező falu, az 1700-as pestisjárványokat követően szlovákokkal és német telepesekkel népesült újra. A hagyományos halászat, málna-és bortermelés mellett a gőzhajózás (1818) és a vasút (1850) megjelenése segítette elő iparosodását (kőbánya, téglagyár, hajóépítés) és kereskedelmét.  2000-ig működött ismert szörpüzeme is. Hangulatos városképének főbb elemei két kastély, a Kálvária és a Szent László templom. A környék történelmét, természeti és néprajzi értékeit a Börzsöny Múzeum mutatja be. Működő kisvasútja a börzsönyi kirándulások kedvelt eszköze.

Kapcsolódó oldalak:
A település weboldala
Szob a wikipédián
Pár archív légikép