Túrkeve

Európa szerte gyógyfürdőjéről ismert, jellegzetes alföldi mezőváros a Hortobágy-Berettyó partján. A nevezetes kunhalmokban gazdag településen a 13. századtól éltek együtt a betelepedett kunok és a magyar-besenyő őslakosság.

Okleveles említése 1261-ből való. A Dózsa parasztfelkelés után egy ideig a törökök uralták, majd a település a kuruc-labanc háborúk áldozata lett. A Redemptio után kezdődő folyamatos és békés fejlődését - 1808-tól már mezőváros volt - a 2. világháborús szovjet katonai fosztogatás akasztotta meg.

Gazdasági életére ma is elsősorban a mezőgazdaság - gabonafélék, juhtenyésztés, alma-és szilvatermesztés - és kisebb mértékben az ipar - autóalkatrész gyártás - jellemző, de jelentős szerep jut a földgáznak és a termálvíznek is. Városképének a nagyszámú szobor mellett meghatározó elemei a kazettás mennyezetű, barokk református templom és parókia, a városháza, a klasszicista római katolikus templom, az 1860-ban épült és a későbbi, szecessziós (egykori leányiskola) iskolaépületek. A Finta Múzeum régészeti (tarsolylemez), néprajzi, helytörténeti és képzőművészeti anyagai jelentős kulturális értéket képviselnek. A város és környéke számos ritka -és védett természeti érték lelőhelye. A felsoroltakon túl gazdag rendezvényprogram - Böllértalálkozó, Juhászfesztivál, autocross verseny, motoros találkozó, Keviek Találkozója - és gasztronómiai különlegességek - kevi birkapörkölt, kevi perec - is várják az idelátogatókat.

Kapcsolódó oldalak:
A település weboldala
Túrkeve a wikipédián
Pár archív légikép