Velemér

Kapcsolódó oldalak:
A település weboldala
Velemér a wikipédián
Pár archív légikép

Az Őrségi Nemzeti Park Belső Őrségi részén, a Zürich-völgyben megbúvó, alig 1oo lakosú falucska. Az Árpádkorban ezen a vidéken több kisebb település volt, ezek központja volt Szentháromságfalva. Nevét a helyi hagyomány szerint Valamér keleti gót vezér után kapta. Ősi épülete és ma is fő látványossága a Szentháromság templom révén számos középkori oklevél mindkét néven – 1268 Velemer, Sancta Trinitas, 1273 Velemyr, 1601 Zent Trinitas - említi. Mai formájában 1734 óta használják. A 14. században a Széchy-ek, két századdal később a Batthyány-család birtoka volt és természetesen megszenvedte a török megszállás nehézségeit is. Főként mezőgazdasággal foglalkozó lakóinak száma a 17-19 század végéig folyamatosan nőtt, azóta viszont rohamosan csökken. A maiak megélhetését a maradék mezőgazdaság és az idegenforgalom adja. Bár a település egyes házai még részben vagy egészben őrzik a jellegzetes népi építészeti sajátosságait, legizgalmasabb és leglátogatottabb épülete a faluszéli Papréten álló katolikus templom. A 13. századi, késő román-kora gótikus, keletelt, egyhajós, nyolcszögű szentélyű, nyugati tornyos épület belsejét Aquila János 1377 körül festett freskói díszítik. A reformáció idején átmenetileg az új vallás hívei használhatták, a katolikusokhoz 1732-ben került vissza. További idegenforgalmi látványosságok a Sindű múzeum, a Tájház, Balogh István Péter festőművész és Dávid Éva keramikus múzeuma, a ritkaságnak számító sökfás temető és a természeti szépségeket bemutató Sárgaliliom-tanösvény. Látogatott rendezvények a Perec Fesztivál és a Szentháromságnapi búcsú.