Ajak

Kapcsolódó oldalak:
A település weboldala
Ajak a wikipédián
Pár további légikép

A ma közel négyezer lakosú mezővároska egyike az ősi szabolcsi településeknek. Ayac alakban már 1270-ben szerepelt oklevelekben. Lassan elmagyarosodó eredeti kun őslakossága, a törökkori megfogyatkozás után, lassan összeolvadt a 18. században idekerült tót majd magyar betelepülőkkel. Utóbbiak honosították meg a helyi dohánytermesztést. Ekkoriban alakultak ki, a ma is megtalálható, szalag-telkes, többutcás településrészek: Nagyajak (azaz a Magyarvég), Faluderék, Kisajak, Tótvég. Az ajakiak a huszadik század közepéig zárt közösségben éltek pl. elsősorban a falun belül házasodtak. A helyi öltözködés érdekes sajátossága volt, hogy - a színes mintákkal teleszőtt fehér vászonkendős - női ruhákat csak a falun belül hordták. Lakói elsősorban mezőgazdaságból, feldolgozó és szolgáltatóipari tevékenységből élnek, de sok a közeli nagyobb városokba – Kisvárda, Nyíregyháza – bejáró is. Jellegzetes épületei a templomok. Legrégibb közülük a 14. században épült, román stílusú, többször átépített, festett famennyezetű, eredetileg katolikus, 1773. óta református templom. 1819-ben épült késő barokk katolikus templomát 1930 körül toronnyal és sekrestyével egészítették ki. Ugyancsak 19. századi a görög katolikus templom is. Népszerű turisztikai esemény minden augusztusban az Ajaki Nemzetközi Lakodalmas és Hagyományőrző Fesztivál és februárban az Ajaki Farsangi Disznótoros.