Bábolna

Kapcsolódó oldalak:
A település weboldala
Bábolna a wikipédián
Pár archív légikép

A hazánkban lévő, három, azonos nevű település közül a legfontosabb, a magyar lótenyésztés nemzetközi hírű központja, Komárom-Esztergom megyében, a Győr és Tata közti dombvidéken, az M 1 út mentén található város. Területén és környékén az őskortól a honfoglalás koráig előkerült régészeti leletek bizonyítják, hogy ősidők óta lakott környék. 1268-ban Babuna néven szerepelt oklevélben, neve az akkori tulajdonos, a Babunai- család nevéből eredeztethető. Az 1400-as évektől itt vezetett a Mészárosok Útja, a korabeli Magyarország fontos kereskedelmi útvonala, melyen a vágómarhákat hajtották Buda és Bécs között. 1696-tól a Szapáry-család tulajdonába került, akiktől 1789-ben II. József utasítására állami ménesbirtok céljaira megvásárolták. A lótenyésztés 1806-ban kezdődött és 1916-tól vált rendszeres és eredményes tevékenységgé. Az itt dolgozó kitűnő szakemberek és a jól kiválasztott génállomány együttesének köszönhetően a századforduló idejére Kisbér mellett már Bábolna is nemzetközi hírű lótenyésztési központ lett. 1948-ban megalakult az Állami Gazdaság, tíz évvel később a település önálló község, 1971-ben nagyközség lett. 1973-ban megalakult a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, mely 2001-ben kettévált, azóta működik külön a baromfitenyésztéssel foglakozó Bábolna Rt. és a Nemzeti Ménesbirtok Kft. jelentős mértékben biztosítva az itt élők megélhetését. Legfontosabb és legismertebb épületei a lótenyésztéshez és az ennek központjául szolgáló barokk, „U” alakú, Szapáry-kastélyhoz kapcsolhatók. Itt működnek az istállók, az elegáns külsejű lovarda, és a vendégház is. Szép és reprezentatív kertjében az 1710-ben ültetett akácfa és a híres Shagya nevű ló szobra a legfőbb látnivaló. Az 1758-ban épült csárda és vendégfogadó épületéből 1902-ben kialakított Tiszti Kaszinó eklektikus épülete ma a lótenyésztést bemutató múzeum. Látogatott gyűjtemény a ménesudvarban álló kocsi múzeum és itt működik az egyik istállóból 1982-ben kialakított Kamara színház is. A települést számos szobor – híres lovak, tenyésztők, történelmi személyek ábrázolásai – díszíti. A Lovardával szemben áll a Hősök kapuja, és a múltra emlékeztet a Bábolnai csata vagy a Milleniumi Emlékmű plasztikai együttese is. Arborétumában 500 növényfajta egyedei, köztük 156 féle örökzöld (pl. mamut fenyő, mocsári ciprus) található.