Karád

Kapcsolódó oldalak:
A település weboldala
Karád a wikipédián

Somogy megyei, elsősorban népművészetéről híres, ezeréves múltú, balatoni háttértelepülés Tab és Balatonlelle között, lankás dombok karéjában, kukorica és búzatáblákkal, szőlőültetvényekkel körülvéve. Árpádkori várát és templomát a 13. századtól említik oklevelek. A középkorban területén öt-hat falu lehetett, a jobbágyportákon és földeken túl, templommal, kolostorépülettel és várakkal. A török idők után fejlődő mezőváros volt, a 18. században ismert szabó-és takácscéhek működtek itt. Ma is élő népművészetének ismert produktumai a fehér alapon eredetileg fehérrel, később csak egy színnel készülő hímzések, a helyi kanásztánc és az elsősorban Kodály Zoltán gyűjtései alapján ismert népdalok. Nevezetes épületei az 1742-ben épült, és 1908 óta a mai formájában látható katolikus templom, a 19. századi épületben elhelyezett Tájház, a ma sajnos lassan pusztuló állapotú, klasszicista, Kopácsy-kúria és a veszprémi püspökség által 1804-ben létrehozott régi óvoda. A földszintes, szintén klasszicista iskola épületén két emléktábla emlékeztet arra, hogy 1882-től itt tanított Gárdonyi Géza, 1933-38 között pedig több alkalommal gyűjtött népdalokat Kodály Zoltán. Az évente megrendezett karádi búcsú tömegeket vonzó turisztikai esemény.