Kömlőd

Kapcsolódó oldalak:
A település weboldala
Kömlőd a wikipédián

A Vértes és a Gerecse lábainál, a bársonyosi dombvidéken fekvő, ezerlelkes település. Oklevelek a 15. században említik, 1439-ben Kemlew, 1446-ban Kemlewd néven. Kezdetben a gesztesi várhoz tartozott, majd különböző nemesi családok birtokolták. 1526-ban a törökök kifosztották, 1543-ban református magyarokkal telepítették újra. Legnevezetesebb történelmi eseménye az 1705-ben itt lezajlott csata, mely Vak Bottyán kurucainak vereségével végződött. Lakóinak megélhetését a jó minőségű mezőgazdaság termékek - gabona, takarmánytermesztés, zöldség, szőlő – sora biztosította, de működött itt hengermalom, téglaégető és szeszgyár is. Az egykor hozzátartozó Parnakpusztán a tatárjárás után premontrei kolostor működött, melynek ma már romjai sem láthatók. A református templom 1740-ben épült, tornyot az 1829-30-as felújítás során kapott. Nevezetes épülete a Hugonnay-kastély, mely eredetileg a Pázmándy-család 18. században épített barokk kúriájának 19-20. század fordulóján történt átépítésével nyerte el mostani formáját. A szintén 18. században épült Sárközy kúriában lakott 1846 és 49 között feleségével Percel Mór honvédtábornok, a kúria ma az ő nevét viseli.