Őrimagyarósd

Kapcsolódó oldalak:
A település weboldala
Őrimagyarósd a wikipédián
Pár archív légikép

Árpádkori település az Őrség szélén. Eredeti lakói az ország határának védői voltak. Ma 220 ember él a kis faluban. Első okleveles említése 1270-ből származik. Azt ezt követő századokban számos alakban – Monorosd, Munoruosd, Munurousd, Monyarosd – említették. Mai nevét 1907 óta viseli. Első birtokosai a Darabosok voltak, akiket a Batthyány-família követett. A Darabos-család a török veszedelem miatt kúriáját 1590-ben a település védelme érdekében erődítménnyé alakította át. A „várat” végül 1664-ben a törökök lerombolták. Emlékét ma a falu legmagasabb pontján, a Kastélydombon kialakított emlékhely őrzi. A faluban található az Őrség legnagyobb evangélikus temploma, mely 1862 és 1871 között épült. Érdekes látványosság még a négy méter kerületű, 2,5 méter magas, közel öttonnás míves faragásokkal díszített óriási fatojás. Természeti környezete elsősorban ritka virágokban gazdag. A településhez közel található a Hegyhátszentjakabhoz tartozó, a vízi turizmusban közismert és népszerű Vadása-tó.