Székesfehérvár

Az egyik leggazdagabb múltú magyar települést, a Budapest és a Balaton közti félúton álló "Királyok Városát" Géza fejedelem alapította 972-ben. Fia, Szent István építette első, 1601-ig álló bazilikáját és emelte királyi várossá, ahol a mohácsi vészig koronázták a magyar királyokat. 1222-ben itt került kiadásra az Aranybulla. A középkor végéig Alba Regia néven ismert város fontos kereskedelmi és szakrális központ, a kancellária székhelye, a koronázási jelvények otthona volt. Jelentőségétől csak az 1543-tól 1688-ig tartó török megszállás fosztotta meg. Belvárosának mai arculata, a barokk palotákkal és egyházi épületekkel, ezt követően, a 18. században kezdett kialakulni és a következő században, a várkapuk lebontásával teljesedett ki. A reformkorban nyomda, színház és kaszinók színesítették kulturális életét. 1866-ban itt állították fel az ország első Vörösmarty szobrát. Az 1938-as Szent István Emlékév körüli időkben újra ugrásszerűen fejlődött és ismét a legfontosabb magyar városok közé emelkedett. A 2. világháború pusztítását követő ipari fejlesztés - Ikarus, Videoton - hatalmas lakótelepek építésével járt együtt, mely a történelmi belváros kivételével teljesen átformálta a városképet. A század végére százezres lakosú város hazánk egyik legfejlettebb gazdasági központja, iparvárosa lett. Mindehhez gazdag kulturális és sportélet csatlakozik. Történelmi emlékekben kimeríthetetlen belvárosa, múzeumai, műemléképületei, harminc temploma, köztéri szobrai turisták ezreit vonzza. Idegenforgalmát tucatnyi szálloda és népszerű rendezvények - Fehérvári Zenei Napok, Öreghegyi Mulatságok, Királyi Napok Néptáncfesztivál, Aranybulla Művészeti Napok - is erősítik.

Kapcsolódó oldalak:
A település weboldala
Székesfehérvár a wikipédián  
Pár archív légikép